"A múlt emlék, a jövő titok, a jelen ajándék!"
"Az együtt alvás a szerelem corpus delictije!"
"Csókjaimat küldöm te hozzád! Te vagy a szívemben a legnagyob boldogság! Távolból csak rád gondolok, Aki téged szeret az én vagyok!"
"Már több mint egy éve szeretlek téged,s meghalni sem félek érted! Már több, mint egy éve az életemet rádbíztam, s érted minden jót feláldoztam. Napok teltek, és még mindig imádlak de te az énemet szívedből kizártad. Akkor tudtam meg, hogy nincsen miért élnem, mikor elhagyott az én nagy szerelmem. Eszméletlen fájdalom, amit ezután kapok, mert nélküled az életben nem haladok. Megtanítottál: tiszta szívből szeretni s egymásban csodákat keresni, hogy szavakat súgjak füledbe de azok a szavak szívből jönnek. Megtanítottál: hogy becsüljem önmagam a küzdést senki miatt fel ne adjam. Te tanítottál, hogy van miért élnem ls segítséget se muszály kérnem, mert te itt vagy és kiegészítesz engem. Te vagy az akiért érdemes volt megszületni! De egy nap a rosszat akarók léptek az életünkbe, még egy esélyt egymástól kérhetünk e? Az volt a válaszod: Soha többet ne lássalak enggedj utat a fájdalmadnak! Nem vigyáz rám ezentúl, engem a fájdalom nagyon feldúl. Te vagy az, akiért a végsőkig harcolnék akiért a hegyről leugornék, csak újra veled lehetnék! Elmentél tőlem, hátra sem nézel s többé engem nem kérdezel. Én már csak a hátadat láthatom, mert vissza nem fordulsz, arcod már csak emlék. Könnyes szemmel tekintek még mindig feléd, még mindig őrülten szerelmes vagyok beléd! Már nincs aki, megölel és vigyázz rám nincs akinek kimutassam a hálám. Nélküled semmit se ér az életem, nélküled élnem ESÉLYTELEN!
" Mit ér a rózsa, ha magának termett
Hiába tündököl, csak magányra lelhet.
Mit ér az élet, ha egyedül éled,
Mit ér a szívem, ha nem szeret téged!
"Boldog lenni, úgy szeretnék veled,
Sok szép szót elsuttogni neked.
Ragyogó két szemedbe nézni
Pici forró szádból édes csókot kérni!"